Várható eredmények és hasznosításuk

A kifejlesztett új eljárásokat, eszközöket és műszereket el szeretnénk vinni a hasznosításig. Ez a gyártástechnológia kidolgozása alapján, a piackutatáson, a kiállításokon való részvételen keresztül a belföldön és külföldön történő eladásig terjedne. A pályázó vállalkozások műszaki hátterét (mechanikai megmunkáló kapacitás, összeszerelő üzemek, stb.), szervizhálózatát és eddigi referencia munkáit (referencia listák mellékelve) figyelembe véve, erre van reális lehetőség. A fenti tevékenység nyereséges kissorozatú gyártást alapozhat meg, mind belföldre, mind külföldre.
A légkör szennyezettségének felmérése – a szennyezőforrások kvantitatív jellemzése, a nagyvárosok levegőjének monitorozása - EU követelmény. Magyarországon ezen a téren sok olyan pótolni való van, amit a projekt révén a résztvevő intézményekkel együtt – OKK-OKI (ÁNTSZ)-szel el tudnánk végezni. Ezzel jelentős anyagi megtakarítás érhető el.
A ráfordítás-haszon elemzések eredményei a projekt támogatásánál nagyságrenddel nagyobb megtakarítást tehetnek lehetővé.
A légköri aeroszolrészecskék eredetének, kémiai összetételének, és környezeti sorsának pontosabb megértése Magyarországon, különös tekintettel a szerves vegyületekre.
Nemzetközi szinten is kiemelkedő hozzájárulás az aeroszolrészecskék légköri folyamatokban és a levegőminőség alakításában betöltött szerepének tisztázásához, az aeroszol-felhő kölcsönhatás megértéséhez.
Hozzájárulás a természetes és emberi tevékenységből származó aeroszolrészecskék felhőképződésre és ezáltal az éghajlatra gyakorolt hatásainak tisztázásához, megbízható éghajlati modellek felállításához és fejlesztéséhez az alapkutatásban elért eredmények rangos nemzetközi folyóiratokban történő publikálásával.
Az emberi tevékenységből származó aeroszol az éghajlat alakításában és a látótávolság csökkenésében játszott szerepének mennyiségi és minőségi értékelése regionális léptékben.
Az emberi tevékenységből származó toxikus és rákkeltő aeroszolhoz kötött szennyezőanyagok hatásának meghatározása a Balaton kiemelt régiójában.
Az ipari tevékenységből származó toxikus aeroszolok Raman-vizsgálata, amely lehetővé teszi igen alacsony koncentrációjú toxikus anyagok kimutatását.
A magyarországi levegőminőségi politika tudományos alapjainak megerősítése az aeroszol források/hatások vonatkozásában.
Az inhalált aeroszolok légzőrendszeri kiülepedését leíró két legmodernebb numerikus technikán alapuló modell, mint eszköz létrejötte, amelyek remélhetőleg a világon a legjobb légúti aeroszol depozíciós modellek lesznek.
Ezen numerikus modellek alkalmazása révén számos gyakorlati esetre megoldjuk a Magyarországon, a konzorcium által mérésre érdemesnek itélt aeroszolok légzőrendszeri kiülepedését, felnőttre, gyermekre, egészséges és légzőrendszeri betegségben szenvedők eseteiben. A számítások eredményeként kiderülhet, hogy mely betegségben szenvedők, különösen milyen tipusú aeroszolra érzékenyek és érzékenységük kvantifikálható lesz. A levegőszennyezettség és a konzorciumi partnerek által mért megbetegedési statisztikák, valamint a számolt légzőrendszeri kiülepedéseloszlások közötti korrelációk elemzése alapján ajánlásokat fogalmazunk meg az ésszerű légszennyezés csökkentés gazdaságos és eredményes lehetőségeire a konzorciumban vizsgált aeroszolok forrásaira, illetve az esetleges védekezésre vonatkozóan.
A bekerülést meghaladó gazdasági eredmény pontosan nehezen becsülhető, azonban, ha sikerül a légszennyezés okozta megbetegedéseket akár csak csekély mértékben is, csak hosszú távon csökkenteni, akkor is a bekerülés leginkább nagyságrendekben fogalmazható meg, hiszen pl. a legtöbb munkakiesést okozó betegség a légzőrendszer megbetegedése.
Az eredmények komplexitásából adódóan igen tág a spektruma azoknak, akiknek közvetlen vagy közvetett hasznára válna a projekt megvalósulása. Az eredmények a társadalom számos csoportját érinthetnék kedvezően, mint pl. a levegő szennyezésre érzékeny populációk, azok emberi környezete, valamint a levegőszennyezéssel járó terméket előállító ipar, mivel értékesebb minőségű, nemzetközi szinten jobban eladható árút lesz képes létrehozni, pl. nem inhalábilis gumiport adó autógumikat. Az új tüdődepozíciós modelljeinket az aeroszol-gyógyszeripar és a levegő szennyezettséget meghatározó kockázatelemző hatóságok is alkalmazhatják. Az ionizáló sugárzások kis dózisai biológiai hatásainak a mainál jóval pontosabb leírása hozzásegíthet az LNT (linear non threshold, lineáris küszöbnélküli) dózis – hatás hipotézis alátámasztásához vagy elvetéséhez, ami pl. az atomenergetika szempontjából igen lényeges kérdés. Egyrészt a költséges védekezés miatt, másrészt az atomenergetikához kapcsolódó félelmek miatt.
Hangsúlyt fektetünk az elért eredmények és azok jelentőségének kommunikálására a közvélemény és a döntéshozók felé a média és más fórumok segítségével. Az eredményeket NKFP beszámolókban, tudományos közleményekben, közérthető publikációkban, népszerűsítő füzetekben, az interneten, valamint hazai és nemzetközi szakmai összejöveteleken tesszük közzé. A közvéleményt érintő eredményekről a sajtónak is tájékoztatást adunk.

A projekt várható közvetlen és közvetett hatásai, a fejlesztés megvalósulását követő működés

A levegőszennyezettség emberre gyakorolt hatásának pontosabb megismerése, a megelőzési módszerek kidolgozása lehetővé teszi a népesség egészségi állapotának javítását (kevesebb munkakiesés és a jobb életminőség megvalósulása). A hazai szennyező források és komponensek feltérképezése elősegíti a légkör állapotának és változásainak megismerését.
A létrejövő légszennyezettségi adatbázisok adalékul szolgálhatnak a kontinentális (európai) adatbázisokhoz.
A felvázolt célok megvalósítása hozzájárulást nyújt a magyarországi aeroszol szennyezés ésszerű csökkentéséhez.
Az adatok feldolgozása és megelőző eljárások kidolgozása révén elérhető lesz a légúti és ahhoz kapcsolódó megbetegedések gyakoriságának csökkentése.
Katalizátorfejlesztési munkánkkal hozzájárulunk belső légterek szennyezőinek környezetbarát és energiatakarékos lebontási technológiájának létrehozásához.
A kifejlesztett berendezések kissorozatú gyártása és értékesítése a hazai, valamint nemzetközi piacon növeli a magyar környezetvédelmi műszerháttér színvonalát és árbevételt jelent a gyártó cégeknek.
A konzorciumban külföldi közreműködők is szerepelnek, akikkel az előző NKFP projektben is együttműködtünk (Salzburgi Egyetem Fizika és Biofizika Intézet, Bécsi Egyetem, JRC).
A légzőrendszeri numerikus modellek eredményei, reményeink szerint, használhatók lesznek a légszennyezés egészségi hatásainak felmérésében, modellezésében és előrejelzésében.
A kifejlesztett légúti aeroszol depozíciós modellek segítségével jóval pontosabban lesz számítható egy adott szennyező légúti kiülepedési hatásfoka az egész légzőrendszerben és annak egyes jellemző szakaszaiban. Így az esetleges egészségi hatás pontosabb kockázatbecslést tesz lehetővé.
A légzőrendszeri modelljeink integrálva egy légtéri aeroszol terjedési modellel, alkalmasak lennének a légúti betegségek – amelyek a legtöbb munkaidő kieséssel járó megbetegedések – terjedésének vizsgálatára.
Az eddigi vizsgálataink eredményei szerint szoros korreláció van mind a közlekedésből, mind a nagy ipari létesítményekből származó légtéri szennyezés, valamint az ott élő gyermekek légzésfunkciói és légúti megbetegedései között. E korrelációk feltárása az ott élő emberek közvetlen érdeke.
A levegőszennyezés emberre gyakorolt hatásának pontosabb megismerése és megelőző módszerek kidolgozása, lehetővé tenné a népesség egészségi állapotának javítását, a munkakiesések csökkentését, valamint jobb életminőség megvalósulását.
A projekt eredményeit nemzetközi és hazai rangos folyóiratokban kívánjuk publikálni. Reméljük, hogy a projekt befejezése után a partnerek továbbra is együtt fognak dolgozni, hazai és nemzetközi, pl. Európai Uniós projektek keretében, hogy a projekt témájába eső kutatási területeken hazai és nemzetközi szinten is az élmezőnyben maradjanak.
1996-tól folyamatosan végzünk ilyen méréseket és az új program segítségével tovább bővülő adatbázis alapján hosszútávú tendenciákat állapíthatunk meg. Az új adatbázist a korábbi évek adataival összehasonlítva nyomon követjük az aeroszol PM10, PM2.5, BC tartalmának, valamint az Al, Si, P, S, Cl, K, Ca, Ti, V, Cr, Mn, Fe, Ni, Cu, Zn, Br, Pb elemek koncentrációinak szezonális és időbeli változását.
A fotokatalitikus eljárások és katalizátorok kifejlesztésével hozzájárulunk a környezetvédelemben jól használható katalizátorok előállítását célzó eljárások kifejlesztéséhez, valamint különböző típusú környezeti szennyezők ártalmatlanításához használható technológiák tervezéséhez, ugyanakkor az anyagtudomány ismereteinek tárházát is bővítjük.
A trajektóriák számítására szolgáló FLEXTRA 3.0 verziójú modellt jelen projekt során alkalmazzuk elsőként operatív módon az Országos Meteorológiai Szolgálat két munkaállomásán. Erre építjük azt a légköri terjedési modellt, amely a légköri nyomanyagok koncentrációját és ülepedését számítja tetszőlegesen kiválasztott receptorpontokban. A szükséges input GRIB fájlokat az ECMWF adatai helyett az OMSZ-nál fejlesztett és operatívan használt numerikus prognosztikai modell, az ALADIN HU analízis és előrejelzett mezőiből állítja elő a programcsomag.
A vizsgált levegőcellák a számított trajektóriák mentén mozognak, advektálódnak. Ismeretes, hogy a nyomanyagok pillanatnyi egyensúlyi koncentrációit a felszíni kibocsátás, a kémiai keletkezés/fogyás és a száraz/nedves ülepedés mértéke határozzák meg. A kibocsátást jelenleg az EMEP 50 km * 50 km-es felbontású rácsán tudjuk kezelni (ez a nemzeti emissziós bevallások alapja), a száraz ülepedési sebességet és a kimosódási együtthatót irodalmi adatokalapján parametrizáljuk. Így meghatározhatóvá válik az adott időpontokban a receptorpontba érkező trajektóriák mentén terjedő levegőcellák szulfát, nitrát, ammónium, valamint nehézfém tartalma, továbbá a légköri ülepedés mértéke. A modellszámításokat a receptorpontokban végzendő egyidejű aeroszol mérések eredményeivel validálhatjuk, így ezek után lehetővé válik az országos léptékű becslések elvégzése is.